Eseménynaptár

Szociális ügyek

Hatáskörébe tartozik:

Az ügyintézés helye:

Nagykarácsonyi Közös Önkormányzati Hivatal.


Telefon:

(06 25) 507 - 260/ 17 mellék

Fax:

(06 25) 507 260/ 18 mellék

Aktív korúak ellátása

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

  • aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

  • aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

  • aki fogyatékossági támogatásban részesül vagy

  • akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

  • akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

  • aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

  • akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint legfeljebb harmincegy napra létesített munkaviszony keretében végzett munkát - nem folytat.

A megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.

Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - meghatározottak kivételével - csak egy személy jogosult.

Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki

  • előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

  • az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

  • gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,

  • gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

  • az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

  • katonai szolgálatot teljesít,

  • közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

Ha a személy az aktív korúak ellátására való jogosultsága megállapításának időpontjában a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzésére irányul. A képzésben való részvétel részletes szabályait az álláskeresési megállapodás tartalmazza.

Akkor a települési önkormányzat az érintett személyt - a képzésben, a munkaerő-piaci programban, illetve a foglalkoztathatóság javítását célzó programban történő részvétel időtartama alatt, illetve ameddig a közvetítés eredményéről nem szerez tudomást - közcélú munkára nem kötelezheti.

A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti.

A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni.

A Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti személyt arra az időtartamra, amikor

  • közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy

  • olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg,

rendelkezésre állási támogatás illeti meg.

Az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti személy esetében az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban egyidejűleg rendelkezni kell a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megállapításáról.

A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

  • egészségkárosodott személynek minősül, vagy

  • az 55. életévét betöltötte, vagy

  • 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy

  • a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

Amennyiben az Szt. 35.§.(1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani.

A 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) a 37/D. § szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

Ha a rendszeres szociális segély összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

A Szt.37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködik, amelynek keretében

  • az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

  • a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

  • teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet

  • az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

  • az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

  • a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.

Az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát

  • annak a személynek

    • akire vonatkozóan a 34. § szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

    • aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló, az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget,

    • aki keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint legfeljebb harmincegy napra létesített munkaviszony keretében történő munkavégzést,

    • akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította

  • annak a 35. § (1) bekezdése, illetőleg 37/C. § (4) bekezdése szerinti személynek,

    • aki a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,

    • akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából,

    • aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, vagy az álláskeresési megállapodást nem köti meg;

    • annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

Átmeneti segély

Átmeneti segélyben az részesülhet, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

Jogosultak köre:

Átmeneti segélyben kell részesíteni azt a személyt, akinek:

  • a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2010-ben: 42.750 Ft) nem haladja meg és egyedül él,

  • a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2010-ben: 28.500 Ft) nem haladja meg.

Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

  • nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére,

  • gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,

  • egyedülálló ellátatlan személy részére,

  • lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes,

  • elemi kár miatt,

  • hosszantartó, legalább két hónapja fennálló betegség miatt,

  • egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén,

A fenti okokra hivatkozást igazolással (orvosi szakvélemény, elemi kár bekövetkezéséről hatósági szakvélemény, gyógyszerköltségről kiállított névre szóló gyógyszerészi igazolás, stb.) kell alátámasztani.

A támogatás összege és formája:

Az átmeneti segély összege egy alkalommal, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-áig terjedhet. Az egy évben kifizetett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

Az eljárás jogi alapja:

  • a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

  • Ket.

  • Nagykarácsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(IV.28.) Ök. számú rendelete

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • Személyi igazolvány, lakcím igazolvány

  • Jövedelemigazolás

    • rendszeresen mérhető jövedelem esetén: utolsó 3 hónap

    • nem rendszeresen mérhető jövedelem esetén: megelőző egy év

  • gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolás (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj).

Közlekedési kedvezmények

A) Közlekedési támogatás

B) Személygépkocsi szerzési támogatás

C) Személygépkocsi átalakítási támogatás

A) Közlekedési támogatás

A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása.

Jogosultak köre:

Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött és a járás, terhelhetőség és tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több.

A támogatás annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg:

  • akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (2010. év: 71.500 Ft) nem haladja meg,

  • aki fogyatékossági támogatásban nem részesül

A támogatás összege:

A közlekedési támogatás alapösszegének mértéke 7.000 Ft/év, ami magasabb, ha a kérelmező tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll illetve saját háztartásában kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

A támogatás iránti kérelem a tárgyév április 30-áig nyújtható be, a fenti határidőt követően akkor, ha a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be.

Az eljárás jogi alapja:

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • a kérelmező és a vele közös háztartásban élők elmúlt évi nettó jövedelmére vonatkozó igazolások.

  • munkaviszony igazolása.

B) Személygépkocsi szerzési támogatás:

A személygépkocsi szerzési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsi szerzéséhez nyújtott támogatás.

Jogosultak köre:

Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött és a járás, terhelhetőség és tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több.

A szerzési támogatás csak belföldi kereskedelmi forgalomban történő vásárlás, ill. a Minisztérium előzetes engedélyével vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

Jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozottnak állapítható meg:

  • aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa vállalja,

  • akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (71.500 Ft) nem haladja meg,

  • a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban, vagy gépjármű-behozatali vámmentességben

  • valamint: aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt.

A támogatás iránti kérelem a tárgyév április 30. napjáig nyújtható be!

A jogosultságot megállapító határozat érvényességi ideje egy év, a határozat érvényességi ideje kérelemre évente meghosszabbítható.

Támogatás összege:

A támogatás mértéke a vételár, ill. a vám és általános forgalmi adó együttes költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300.000 Ft.

A támogatás ugyanazon személyre tekintettel hétévenként egy ízben adható.

A szerzési támogatás tárgyévi kielégítéséről a Fejér Megyei Államigazgatási Hivatal az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével július 31. napjáig dönt és értesíti a kérelmezőt.

Az eljárás jogi alapja:

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • A kérelmező és a vele közös háztartásban élők elmúlt évi nettó jövedelmére vonatkozó igazolások.

  • Érvényes gépjárművezetői engedély másolata.

  • Ha a gyermek a súlyos mozgáskorlátozott, úgy iskolai, orvosi igazolás.

  • Munkaviszony igazolása.

C) SZEMÉLYGÉPKOCSI ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS

Az átalakítási támogatás

  • a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve személygépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá

  • a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását, vagy

  • a személygépkocsi a súlyos mozgáskorlátozott személy biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott támogatás.

Jogosultsági kör:

Átalakítási támogatásra jogosult az a súlyos mozgáskorlátozott személy, akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (71.250 Ft) nem haladja meg.

A támogatás összege:

A támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30.000 Ft.

A támogatásra ugyanazon személy hétévenként egy ízben jogosult.

Az átalakítási támogatás tárgyévi kielégítéséről a Fejér Megyei Államigazgatási Hivatal az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével július 31. napjáig dönt és értesíti a kérelmezőt.

Az eljárás jogi alapja:

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • A kérelmező és a vele közös háztartásban élők elmúlt évi nettó jövedelmére vonatkozó igazolások.

  • Érvényes gépjárművezetői engedély másolata.

  • Nyilatkozat, hogy hét éven belül nem részesült támogatásban.

Köztemetés

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetéséről nem gondoskodik.

Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat:

  • a költségeket hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelenti,

  • vagy az eltemettetésére köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

  • aki a temetést szerződésben vállalta,

  • akit arra az elhunyt végrendelete kötelez,

  • végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa,

  • az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. (b) pontja) a törvényes öröklés rendje szerint.

Az eljárás jogi alapja:

  • a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

  • a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

  • a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet

  • Ket.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • Személyi igazolvány

  • Lakcím igazolvány

Krízissegély

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, vissza nem térítendő támogatást állapíthat meg a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nagykorú személynek, ha

  • a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (a 2010. február 1-jét megelőzően benyújtott kérelem esetén az 57 815 forintot, az ezt követően benyújtott kérelem esetén a 60 236 forintot) nem haladta meg,

  • részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-a szerinti nyugellátást nem folyósítanak, és

  • a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdés harmadikpontja alkalmazásában a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező

  • a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette,

  • jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent,

  • lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy

  • egészségi állapota indokolja,

  • 2009. november 15-én a lakó- vagy tartózkodási helyeként a kérelmében megjelölt lakcímen (a továbbiakban: érintett ingatlan) a villamosenergia-ellátásból lakossági fogyasztóként - az egyetemes szolgáltató/ villamosenergia-kereskedő (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) 2008. szeptember 30-át követően hozott döntése eredményeként - ki van kapcsolva és az érintett ingatlanon a vezetékes gázszolgáltatás sem érhető el, vagy abból 2009. november 15-én lakossági fogyasztóként szintén ki van kapcsolva.

Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

A támogatás fajtái, jogosultak köre:

Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át (2010-ben: 42.750 Ft), feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.

Elismert lakásnagyság:

  • ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,

  • ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,

  • ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

  • ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,

  • ha a háztartásban négynél több személy lakik, akkor minden további személy után 5 m2

Egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2010-ben: 425 Ft

Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át meghaladja.

Elismert lakásnagyság (komfortfokozat meghatározása nélkül):

  • ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,

  • ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,

  • ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

  • ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,

  • ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság, és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága

Egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2010-ben: 425 Ft

A támogatás összege

  • Normatív lakásfenntartási támogatás esetén:

    • A lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át (2010-ben: 14.250 Ft),

    • Ezt a mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költéségének és a támogatás mértékének a szorzata, de nem kevesebb mint 2.500 Ft.

  • Helyi lakásfenntartási támogatás esetén: 2.500 Ft/hó

A támogatás formája lehet pénzbeli és természetbeni juttatás.

A lakásfenntartási támogatás időtartama egy év.

Az eljárás jogi alapja:

  • a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

  • Ket.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • Személyi igazolvány, lakcím igazolvány

  • Jövedelemigazolás

    • rendszeresen mérhető jövedelem esetén: utolsó 1 hónap,

    • nem rendszeresen mérhető jövedelem esetén: megelőző egy év,

  • gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolás (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj).

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a pénzbeli támogatás, a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére.

Jogosultak köre:

A jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

  • az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át (39.900 Ft-ot),

    • ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

    • ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

    • ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felső oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (Nagykorú gyermek jogosultságát házasságkötése esetén az új családban felül kell vizsgálni.)

  • az öregségségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át (37.050 Ft-ot) az 1. pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (570.000 Ft-ot), vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (1.995.000 Ft-ot). (Nem minősül vagyonnak azaz ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.)

A jövedelemszámításnál irányadó időszak - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:

  • gyermekétkeztetés normatív kedvezményének:

    • az előző bekezdés alá nem tartozó esetben az intézményi térítési díj 50%-a erejéig

    • évente kétszer - július 1-jén ill. november 1-jén fennálló jogosultság esetén - pénzbeli támogatás (2010-ben esetenként 5.800 Ft)

    • külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére.

Az eljárás jogi alapja:

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

  • a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

  • Ket.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • A mellékelt nyilatkozatot, a megfelelő igazolásokkal együtt.

  • Jövedelemigazolás

    • rendszeresen mérhető jövedelem esetén: utolsó 1 hónap,

    • nem rendszeresen mérhető jövedelem esetén: megelőző egy év,

    • gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolás (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj).

  • Oktatási intézmény igazolása a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról

  • A gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú külön elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozat.

  • Tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás,

  • Egyedülálló kérelmező esetén: egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozat.

  • Házassági anyakönyvi másolatot, amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő házasságot köt.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

Jogosultak köre:

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki:

  • a gyermek tartására köteles, és

  • nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.

Támogatás mértéke:

A támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a, 2010-ben: 6.270 Ft.

Ha a jogosultság:

  • a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában - a július hónapra esedékes kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -,

  • a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában - a november hónapra esedékes kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -,

gyermekenként 8.000 Ft pótlékban részesül.

Az eljárás jogi alapja:

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

  • a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

  • Ket.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • Igazolás arról, hogy a kérelmező nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.

  • A gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A szociális és egészségügyi bizottság a gyermeket, illetve családot alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorul.

A fenti okokra hivatkozást igazolással (orvosi szakvélemény, gyámügy, családsegítő szolgálat javaslata, környezettanulmány) kell alátámasztani.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 1.000 és 10.000,-Ft között lehet megállapítani.

Az eljárás jogi alapja:

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

  • a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 32/2004. (XII.15.) rendelet

  • Ket.

Temetési segély

Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

Kérelmet a halálesettől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek:

  • aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

A támogatás összege:

A temetési segély összege: 10.000 Ft.

Az eljárás jogi alapja:

  • a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

  • Ket.

  • Nagykarácsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(IV.28.) Ök. számú rendelete

Széchenyi 2020

Galéria ajánló

Nagykarácsonyt a Magyar Élelmiszerbank támogatja.