Eseménynaptár

A település iskolájának kialakulása

iskola Valamikor régen volt egy vadregényes mezőségi táj, aminek még neve sem volt. Elődeink elmondása szerint nomád pásztorkodással foglakoztak, amiről később a nevét is kapta a település.

Teltek-múltak az évek, emberek telepedtek le, akik állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak. A települést először Karácsonynak, majd Karácsony-szállásnak, később Nagykarácsony-szállásnak nevezték. Egyre többen telepedtek le itt, a lakosság száma egyre növekedett és apátsági uradalom lett. Az uradalom több kis településből tevődött össze: Nagykarácsony-szállási pusztából, Szőlőhegyből, Kiskarácsonyból, Nagygyörgyszállásból. Minden településen volt egy egytantermes iskola, amelyben egy pedagógus tanította a gyermekeket 1-6.osztályig.

Múltak az évek, jött a II. világháború, amely megváltoztatta a pusztát, kisebb települések jöttek létre. Így lett a pusztákból kis község. 1950-ben önálló községgé fejlődött Nagykarácsony, és ezzel egyidőben a hatosztályos elemi iskola nyolcosztályos iskolává alakult át. A meglévő egytantermes iskolák kicsik lettek, bővíteni kellett őket.

Az újonnan alakult községek szegények voltak ahhoz, hogy új iskolát építsenek, így a volt gazdasági épület, úgynevezett KANDI tároló került átalakításra iskolának. A megnövekedett gyermeklétszám miatt kétműszakos tanítás folyt.

A külső településen lévő iskolák továbbra is működtek, szőlőhegyen csak az alsó tagozat maradt, a kiskarácsonyi és a györgyszállási iskolában 1-8. osztályosok tanítása folyt.

A tanács vezetői azon voltak, hogy mielőbb új iskola épüljön. Az 1951/52-es tanév már az új iskolában kezdődött, mely három tanteremből, és egy pici igazgatói irodából állt, így továbbra is megmaradt a kétműszakos tanítás. Ahogy a tanács anyagi helyzete változott, erősödött, a központi iskola bővítésre került. Tantermeket építettek, így minden osztály külön tanteremben tanulhatott.

Gallai Katalin
az egykori tanács gazdasági vezetője

Névadónk: Vörösmarty Mihály

iskola Felújított külsővel és új névvel kezdődött az 1997-98-as tanév iskolánkban. A tanévnyitó ünnepségen emléktáblát avattunk, melyet Gombos István dunaújvárosi ötvös iparművész készített el saválló lemezből, a keretet Gyémánt Ferenc faragta. Az emléktáblán Vörösmarty Mihály mellképe látható a kor jellegzetes öltözékében, zrínyiben. A portrén a lélek szerénysége, mélysége tükröződik. A fiatalos arcot körszakáll keretezi. Egy intelligens, kulturált külsejű fiatal költő tekint a távolba kissé álmatag tekintetű szemével az arcképen. Pedig ez a szempár tudott tűzben égni, a magas homlok az ihlet fényében világítani. Vörösmartynál igazabb magyar és igazabb ember kevés van történelmünkben. Méltó rá, hogy intézményünk névadójául válasszuk, s megemlékezzünk költői és emberi valójáról.

Vörösmarty Mihály szegény nemesi családban született a Fejér megyei Nyéken 1800.december 1-jén. 11 éves korában került a fehérvári gimnáziumba, ötödikes korában fiatalabbak tanítgatásával már maga szerezte meg a ruhára és élelemre valót. 15 éves korában már verseket ír. 1817-ben meghalt édesapja. 1820-tól a Tolna megyei Börzsönyben, a Perczel család birtokán tanította a fiúkat, köztük Móricot, 1848 nagynevű tábornokát. Perczel Mór így emlékezik nevelőjére "Az ifjú Vörösmarty" című művében:

"Tíz-tizenegy éves koromban már nemcsak szerettem, hanem nagyra is becsültem őt. Elmondhatom, hogy testileg és lelkileg tisztább és hibátlanabb lény nem létezett nála soha. Sok éven át volt nevelőm, de soha szájából egy tisztátalan szót, egy nemtelen hangot nem hallottam, soha egy aljas tettét, egy rossz érzését, egy gyanús eredetű vagy gonosz szándékú cselekedetét nem láttam. Nemhogy bűnöket, hibákat sem találtam benne. Minden érzése, szava, tette tiszta és nemes volt. Hogy nevelői kötelességét immel-ámmal, s kényszerűségből végezte volna, soha annak nyomát rajta nem észleltem. Igaz, hogy velünk való elfoglaltságon kívül magának is sokat tanult, olvasott, képezte magát az ügyvédi s a költői pályára, és így ideje nagy részét önmagára fordította, de soha nem hanyagolt el, soha nem unt meg minket, s mi is tisztelettel, bizalommal csüggöttünk rajta. Ami nemes érzéseket, fogékonyságot a jó és a szép iránt belénk a természet ültetetett, azokat ő gondosan fejtette, emelte és erősbítette."

Közben elvégezte a jogi egyetemet. Joggyakorlata alatt került kapcsolatba a reformkor kezdetének nemesi mozgalmaival. Hazafisága a 48-as szabadságharc idején tovább mélyült. Jó barátságban volt Petőfi Sándorral. Mikor Petőfi honvédnek állt, s a csatatérre indult, őt kérte fel születendő gyermeke gyámjául. Jóság és szeretet: ezek voltak erkölcsi lényének alapvonásai. Ha vitázott, az illemet sohasem sértette, a művelt, nemes hangból soha ki nem esett bármennyire fel volt háborodva.

Szeretett anekdotázni, énekelni. Mondat közben néha szüneteket tartott, mert a legodaillőbb szót akarta alkalmazni. Ha ilyenkor valaki ki akarta segíteni-odasúgta a közönséges szót-ő el nem fogadta soha. Úgy látszott, mintha költői önérzete azt mondaná: "Ki volna itt jogosabb birtokosa a magyar nyelv szótárának, s ki rendelkeznék szabadabban a kifejezésnek színével?" - s az ajánlott szó helyett mindig jellemzőbbet talált. Hiányzott belőle a féltékenység költő-és írótársai iránt.

Hiányzott belőle a féltékenység költő-és írótársai iránt. Vörösmarty már országosan ismert költő és a pesti irodalmi élet egyik vezére, és még nem volt képmása. Ez a feladat Barabás Miklósra, a korszak nagy művészére várt. Az iskolában elhelyezett emléktábla az ő festménye alapján készült. Alatta olvasható az az idézet, melynek szellemében kívánunk dolgozni:
"Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett
Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád."

Besenyei Jánosné

Iskola a domboldalon

Hol volt, hol nem volt, de igaz volt. Volt Nagykarácsony őstelepülésén, a Szőlőhegyen egy iskola. Erről szól igaz mesém. E kis falucska egykoron a Zirci Apátság tulajdonát képezte. A terület nagytekintetű intézőjét Hagyó Kovácsnak hívták. Az ő közbenjárására adatott meg a lehetőség, hogy Szőlőhegyen iskola épülhessen. Addig a településen nevelkedő gyermekek fele Róbert-völgybe, másik fele, Györgyszállásra járt iskolába.

1926-ban Molnár építészmester megbízást kapott, hogy szervezzen brigádot, és kezdjék meg az iskola alapjainak lerakását. Molnár kivitelező úr az akkoriban nagyon híres dunakömlődi mesterembereket nyerte meg az ügynek. A kömlődiek örömmel láttak munkához, annál is inkább, mert a tervet a maga nemében páratlan értékűnek találták.

Mesterek már voltak, de nem volt tégla, faanyag, fuvaros és segédmunkás. Az építőanyagot maga Hagyó Kovács finanszírozta, a fuvart és a segédmunkát szőlőhegyi emberek saját erejükből oldották meg. Minden házból kötelesek voltak egy fővel három nap ingyenmunkát végezni az építkezésen. Nagy összefogással és az intéző akaratával kétévi megfeszített munka eredményeként felépült az iskola. A gyönyörű környezetben elhelyezett épületben helyet kapott egy nagy tanterem, egy színpad öltözővel, egy tanítói lakás a gazdasági épülettel együtt.

1928. szeptemberében megérkezett az első kántortanító, és megkezdődhetett a tanítás az új iskolában. Egyben kulturális központ is volt a létesítmény, mert gyönyörű színdarabokat játszottak a falai között. Sőt, a hatvanas években a falu egyik televíziója esténként ide vonzotta a környékbelieket.

Sok olyan ember tanulta ebben az iskolában az abc-t, az egyszeregyet, akik ma anyukák, apukák, nagymamák, nagypapák, netán dédszülők.

Szőlőhegy elöregedésével az épület nem tudta betölteni azt a szerepet, amire szánták. A kevés gyermek miatt az iskolát bezárták, a tanító elköltözött. Pár évig kihasználatlanul, magára hagyatva nézett szembe a házakkal.

A nyolcvanas évek elején váratlan és megdöbbentő eseménynek lehettünk tanúi. Hibás tanácsi döntés miatt az épületet lebontották. Ily módon a térség legszebb iskolája tűnt el a térképről. A páratlan építményből falunknak semmilyen haszna nem származott. Legfeljebb egy-egy embernek. Pedig rengeteget lehetett volna ebből az építőanyagból hasznosítani, ha már egyszer halálra ítélték az épületet. A "kincstárba" viszont számokkal alig kifejezhető összeg vándorolt be. Ezért szökik a régi szőlőhegyi emberek szemébe könny, ha arra járnak, mert megkérdezésük nélkül széthordták a tulajdonukat.

Az épület helyén jelenleg gaztenger és egy betemetetlen kút található. Intő példa legyen a jövő emberének, hogy rombolni sokkal könnyebb, mint építeni.

Kincses István

Galéria ajánló

Nagykarácsonyt a Magyar Élelmiszerbank támogatja.